Ma dél előtt dimenziót váltott. Húsvétkor töltötte be a 90. életévét! Pedig nem volt könnyű élete. Pici gyerek volt, amikor, egy fertőző betegség "elvitte" az egész családját, csak ő maradt életben, nevelő szülők nevelték fel.
Harcolt a világháborúban 2 évet, majd hadifogságba esett, és még 8 kemény évig élvezte az oroszok "vendégszeretetét"!!!
De túlélte, hazajutott. Családot alapított, és naponta 50 kilométert biciklizett a munkahelyére rossz úton rossz bicajjal, hogy eltartsa a családját. Három gyermeke született, egyik az édesanyám. Hét unokája, és egy dédunokája mosolyát is megérhette, a kisfiamét.
Nehéz élete volt, és mégis, soha nem hagyta el panaszos szó a száját! Ha kértem, hogy meséljen, tényszerűen mesélt, mint egy regényt, nem szidott senkit, pedig akár lehetett volna. Csak tényszerűen mesélte, hogy egy bányában dolgoztatták őket, hogy egy katona kalapáccsal szétverte a térdét, de nem szidta. Csak elmondta.
Kitartása, tisztessége, élete példaként áll előttem.
Isten veled tata!
Osztoznék a fájdalmas veszteségben, öszinte részvétem Tamás!!
VálaszTörlésPrágai András
Köszönöm!
VálaszTörlésKedves Tamás!
VálaszTörlésŐszinte részvétem nagyapádnak.
Tisztelettel
Cseh Tamás
Részvétem.
VálaszTörlésÉs köszönöm, hogy egy ilyen történetet olvashattam. Egy újabb tiszteletre méltó emberről.
Az ilyen történetek hőseinek lenni, amelyek az ember szívében, szeretettel övezve maradnak meg... azt hiszem, az a legcsodásabb, ha valaki így él tovább velünk.
Mindenkinek nagyon köszönöm!
VálaszTörlés