Miután megtartottam az edzést a kezdő csoportnak (akik már nem is annyira kezdők), lementem a SZVSE-be földharc edzésre. Most sokkal többen voltunk, így több lehetőségem is volt küzdeni, ezt mindig szeretem. Persze nem úsztam meg Zoli 95 kilóját. Azért is remek ez, mert ilyenkor tudom tesztelni, hogy tényleg van értelme a kemény kettlebell edzéseknek. Így is annyira elfáradtam a végére, hogy csak ténferegtem. De legalább Herkules (Zoli) azt mondta, szeret velem küzdeni, mert "a többi csak nyeklik-nyaklik", hogy szó szerint idézzem. Nos igen, 95 kg tömény erőt nem szoktak az emberek csak úgy "dobálni". Most úgy érzem magam, mint akin átment egy úthenger. Elfáradtam...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése