...és lépj az evolúció következő lépcsőfokára!

2010. október 13., szerda

Légúti betegség és testedzés - cikk

"A légúti betegségek közül két kórkép érdemel figyelmet abból a szempontból, hogy kezelésükben a rendszeres testedzés – gyógyszeres kezelés mellett – a beteg állapotának jelentős javulását eredményezheti. Az egyik betegség, amely rohamokban jelentkezik, az asztma, míg a másik idült állapotnak tekinthető, a légzőfelület kórosan csökkenése, kiváltója legtöbbször a krónikus hörghurut, vagy tüdőtágulás, illetve a két betegség együttesen (a kórképet orvosi kifejezéssel krónikus obstruktív légúti betegségnek is nevezik, rövidítve KOLB).

Tüdőasztma
A tüdőasztmát a légutak nyálkahártyájának allergiás eredetű gyulladásos megvastagodása, a hörgők izomzatának rohamokban jelentkező görcsös összehúzódása, vizenyős állapota, fokozott nyákképződés jellemzi, ami együttesen vezet a légutak szűkületé­hez, hirtelen fellépő nehezített légzéshez. Nem ritka betegség, amit az is bizonyít, hogy az Olimpiai Játékokon résztvevő sportolók 10-15%-a tekinthető asztmásnak. Ez egyben arra is bizonyíték, hogy a tüdőasztma megfelelő kezeléssel és körültekintő edzésprog­rammal nem gátolja a magas szintű sportteljesítményt sem.

Korábban az orvosok szemlélete más volt ennek a betegségnek esetében is, inkább nagyfokú fizikai kíméletet tanácsoltak asztmás betegeiknek, annál is inkább mert - mint látni fogjuk - maga a fizikai aktivitás is kiválthat asztmás rohamot. Ma már a betegség kezelésé­vel foglalkozó szakorvosok véleménye egyértelműen az, hogy a rendszeres testedzés, sport előnyös hatású, egyrészt mivel az asztma gyakran gyermekkorban jelentkezik, s a rendszeres testedzés a fiatal­korúak szervezetének egészséges fejlődéséhez egyébként is elenged­hetetlen, másrészt minden életkorban igen hasznos a légzésfunkciók fejlesztéséhez. Mindemellett több vizsgálat utal arra, hogy magát a betegséget is kedvezően befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás.

Rendszeres testedzés hatása tüdőasztmában
A rendszeres testedzés, elsősorban annak aerob formája, csök­kenti a légutak érzékenységét, amely asztmás betegek esetében fo­kozott reakciót mutat számos tényezőre (allergének, por, hideg stb.).
Ezáltal a korábban asztmás rohamot kiváltó ingerek nem okoz­nak rosszullétet, vagyis jelentős mértékben csökken az asztmás ro­hamok gyakorisága. Mindemellett a rendszeres testedzést végző asztmás beteg általános erőnléti állapota, kondíciója is javul, mun­kavégző képessége nő, csökken a betegség miatt munkából kieső idő is. A fizikai képességek rendszeres edzéssel ugyanúgy fejleszthetők asztmás betegek, mint egészségesek esetében, ezért is lehet­séges a sportolás, akár élsportolói szinten is. Mindez hozzájárul ah­hoz, hogy csökkenjen az asztmás beteg betegségtudata, önmagát társaival egyenértékűnek, lényegében olyan egészségesnek tekint­se, akinek bizonyos óvintézkedéseket szem előtt kell tartania.

Megfigyelhető az is, hogy a rendszeres testedzést végző asztmás beteg kevesebb gyógyszerre szorul, azonban hangsúlyozandó, hogy a szükséges gyógyszerek megválasztása és adagolásának előírása a kezelőorvos feladata.

Terhelés által kiváltott asztma
Az intenzívebb fizikai aktivitás kezdetén, vagy azt 5-10 perccel követően fellépő rohamszerű légúti szűkületet nevezik terhelés által kiváltott asztmának. Tünetei: köhögés, sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, esetleg fájdalom, légszomj. Az asztmás betegek 75-95%-á­ban jelentkezhet, s csupán 10-15%-ra tehető azon esetek aránya, amikor nem asztmás beteg esetében lép fel. Ilyenkor is gyakran ki­mutatható allergiás hajlam (például szénanátha), illetve van olyan vélemény is, hogy a csak terhelésre jelentkező asztma a későbbiek­ben valódi asztma képébe megy át.
Kiváltó okának pontos háttere még nem teljesen tisztázott, több té­nyezőre vezethető vissza:
az intenzív testmozgás közben nő a percenkénti légvételek szá­ma, szaporább a légvétel, ezáltal a légutak lehűlnek, a szaporább, lihegő légvétel következtében fokozódik a légutak nyálkahártyájáról a párolgás, a fokozott oxigénigény miatt intenzívebb testmozgás közben orr­légzés helyett a szájon keresztül is vesszük a levegőt, ez tovább fokozza a légutak lehűlését, illetve párolgását, a száraz, hideg levegő gyors belégzése kiváltja a hörgők görcsös szűkületét, vagyis az asztmás rohamot. A fenti mechanizmus mellett terhelés által kiváltott asztmát pro­vokálhat minden olyan tényező, amellyel szemben az egyén allergi­ás (virágpor), de a levegő szennyezettsége is.A levegőben lévő szennyező anyagok közül fokozhatja az aszt­más roham felléptének kockázatát a kéndioxid (SO2), a nitrogéndi­oxid (NO2), szénmonoxid (CO) és az ózon, valamint az említett allergének (szezonálisan virágpor, gombaspórák stb.).

A terhelés által kiváltott asztma súlyosságát számos tényező befo­lyásoja:
az alapbetegség kezelése. Ha a tüdőasztma kezelése gyógyszere­sen megfelelő, asztmás roham nem, vagy csak ritkán jelentkezik, kisebb a terhelés által kiváltott asztma valószínűsége is. a levegő hőmérséklete és páratartalma. A hideg, száraz levegő kiválthatja a rohamot; a levegő szennyezettsége, allergiás tényezők; gyenge edzettségi állapot, rossz kondíció; felső légúti fertőzések, orrmelléküreg-gyulladás, hörghurut; testedzés előtt a megfelelő bemelegítés hiánya.

A terhelés által kiváltott asztma megelőzése:
1.Ne folytasson testedzést hideg, száraz, szennyezett levegőn, sza­bad téren.
2.Ha mégis hideg, száraz időben folytat testedzést, vagy sportol (sí­futás), viseljen sálat, vagy maszkot a szája előtt, amely csökkenti a levegő hideghatását, s valamennyire véd a légszennyezettségtől is.
3.Amennyire lehetséges, orron keresztül vegyen levegőt, ezáltal az orr nyálkahártyája melegíti és nedvesíti a belélegzett levegőt.
4.Enyhébb lefolyású felső légúti fertőzés esetében is függessze fel testedzését, vagy csak egészen könnyű testmozgást (szabad téri séta) végezzen.
5.Lezajlott betegséget követően, vagy ha egyéb okból szüneteltet­te a rendszeres testmozgást, csak kisebb intenzitású testedzést végezzen, fokozatosan növelve edzésadagját.
6.Testedzés előtt végezzen legalább 10 perces bemelegítést, légző gyakorlatokkal kombinálva. Megfigyelés szerint a terhelés által kiváltott asztma a mozgás megkezdését követő 8-10 percben vált ki rohamot, ezután már jóval ritkábban. Ha tehát a bemelegí­tés során nem lép fel roham, valószínűleg később sem.
7.A bemelegítés utáni percekben mozogjon lassan.
8.Testedzés közben az intenzívebb mozgást váltogassa kisebb in­tenzitásúval, megfigyelés szerint ugyanis az ilyen jellegű, inter­val edzés kevésbé okoz rohamot.
9.Edzés után végezzen 10-20 perces levezető testmozgást.

Beszélje meg kezelőorvosával gyógyszeres kezelését, pontosan egyeztesse, milyen gyógyszert használjon a tüdőasztma alapke­zelésére, mit használhat a terhelés által kiváltott asztmás roham megelőzésére és mennyi idővel testedzés előtt, valamint mit használjon, amennyiben testmozgás közben mégis roham lépne fel."
 
Forrás: Sportorvos.hu
 
Azért tettem fel a cikket, mert személyes vonatkozása van...
Sajnos nem indult egyszerűen az életem, de ahogy mondják: "Amibe nem halsz bele, az megerősít!", legalább is ebben próbálok hinni.
Egy éves voltam, amikor forró víz ömlött rám, főleg a mellkasom és a jobb felkarom égett meg, életre szóló égési sérüléseket okozva. 2 hónapot feküdtem kórházban lekötözve. Nem mellesleg tél volt, de a kedves nővérkék nyitva felejtették az ablakot, és a tetejébe még tüdőgyulladást is kaptam. Valószínűleg nagyon alkarhattam élni, mert egyébként nagyon szar lapokat osztott le az "élet". Na jó, lelövöm a poént, végül megmenekültem!  :D
Pár évvel később elkezdetem nagyon köhögni, fulladni. Nagyon súlyos asztmás lettem. A Dél-Alföldön én voltam a legsúlyosabb eset a főorvos szerint, az országban sem volt sok nálam betegebb. Szegény anyám mindig azt hitte, a karjaiban fogok megfulladni. Amikor a gyógyszertárban kiváltotta a gyógyszereket, mondván, hogy egy 4 éves gyereknek kell, a gyógyszerész azt mondta, hogy ez egy lónak való adag, és ha ezt nekem beadja, meg fogok halni. Szerencsétlen anyám remegve azt válaszolta, hogy az orvos szerint akkor halok meg, ha ezt nem adja be nekem. Sakk matt... Hónapokra voltam szanatóriumokban, majdnem osztályt kellett ismételnem általánosban a sok hiányzás miatt.
Még jó, hogy az egészből nem sokra emlékszem. Mindenesetre egyet tudok: az orvosok talán egyetlen használható tanácsa az volt, hogy kezdjek el úszni. Hát elkezdtem. Amíg a kortársaim a játszótéren hintáztak, vagy éppen a téren rúgták a bőrt, én keményen úsztam. Anyám hetente több alkalommal hordott be Szegedre úszni. Számomra nem is az volt a legnagyobb élmény, hogy néhány év alatt elmúlt a betegségem, hanem az, amit sport által kaptam. Mindig legalább egy lépéssel a kortársaim előtt voltam a rendszeres edzések miatt. Ha az osztály legjobb sportolóját kellet kiválasztani, én voltam az. Ha az iskolát kellett sporteseményen képviselni, engem küldtek. Nagyon komoly tartást adott nekem a sport, illetve az a tudat, hogy valamiben a legjobbak között tartanak számon. Ez az érzés azt hiszem végig fogja kísérni az életem. Végig sem tudom sorolni mit kaptam a sporttól, "talán" nem véletlen, hogy a sport körül forog az életem...
Minden szülőnek azt ajánlom, a tanulás mellett nagy szerepet kapjon gyermeke életében a sport, a tudatos mozgás. Ez az egyik, ha nem a legjobb befektetés!
Mellesleg ma tanítottam a kisfiamat, hogyan kell fekvőtámaszokat csinálni, és nagyon élvezte! Marcika 2 év 4 hónapos...

4 megjegyzés:

  1. Jó poszt, hasznos poszt.

    Ami azt a részt illeti, hogy az olimpikonok 10-15 vagy mennyi százaléka asztmás lenne: rossz nyelvek szerint ebből egy hang se igaz, ugyanis csak papíron asztmások, hogy legálisan tolhassák a szteroidot.

    Az írás személyes vonatkozásaival kapcsolatban összeszorult a szívem.... Szegény kicsi Tomika :(
    Még jó, hogy ilyen szépen kikupálódtál :)

    Enyim kisfiam is asztmás, de persze nem kíván sportolni. Próbálkozunk vele, de eléggé hiába. Erős egyéniség a kis fickó, és ha valamit nem akar, akkor az nem lesz és punktum.

    Pedig tényleg hasznos a sportolás, tapasztalom: a lányomnak is van hajlama az asztmára (a mienk már csak egy ilyen család), de ha sportol, akkor egyre többet bír.

    VálaszTörlés
  2. Juci!

    "...az olimpikonok ... csak papíron asztmások..." Sajnos ebben is van valami, az élsport vs. egészség is megérne egy külön postot.

    Én úgy veszem észre, hogy sokat számít, mit lát a gyerek tőlem, a szülőtől. Ha egyszerűen megparancsoltam volna neki, hogy fekvőtámaszokat végezzen, biztosan csak egy erőteljes "NEM!" lett volna az eredmény. De nem kértem tőle semmit, csak csináltam néhányat, majd mosolyogva ránéztem, és vártam a reakciót. Naná hogy "Én is!". Próbálkozott, és adtam neki instrukciókat, de semmit nem erőltettem, és így élvezete.
    Szóval azt ajánlom csináljatok közös sport programokat. Nem kell tudnia, hogy valójában miért is csináljátok, elég, ha azt hiszi, egy jópofa családi programon vesz részt, ahol mindenki együtt csinál valamit. Te pedig magadban csettintesz egyet, hogy jó úton haladtok...
    Sok sikert!

    VálaszTörlés
  3. Abban tökéletesen igazad van, hogy az számít a legtöbbet, hogy mit lát a gyerek a szülőtől, enélkül nem lehet senki hiteles. Nyilvánvaló dolog.
    A közös sportos programokat is írja a Nagykönyv meg az általános tapasztalat, és nem véletlenül.

    Minden egyéb történetmesélés helyett csak annyit mondok minderre szomorkás mosollyal, hogy sajnos nem minden gyerek olvassa a Nagykönyvet és van olyan is, akin megbicsaklik az általános tapasztalat...

    Mázlista a szülő, akinek ezt előbb-utóbb nem kell megtapasztalni.

    Persze nem tudod, honnan tudnád, hogy mit meg nem próbálunk ez ügyben, úgyhogy hátha elhiszed bemondásra, hogy mindent.
    Nos, a gyümölcse még nem érett be :)

    VálaszTörlés
  4. Tamás, nagyon meglepődtem a gyerekkori egészség gondjaidon!
    Nem gondoltam volna, hogy valaha beteges vagy törékeny lettél volna, igaz a brazil jitsuról ismerlek:-)
    Nagyon jó történet igazi motivációs oltás!
    Üdv Tamás fighter.blog.hu

    VálaszTörlés