Happy Birthday Kettlebell Szeged !!!

1 éves a Kettlebell Szeged! A nemes alkalomból ünnepi edzést tartottunk. Remekül sikerült a szülinapi buli! Nagy örömömre több régi ismerős is megtisztelt a jelenlétével, bár korábban jóval többen jelezték a részvételt, de nem mindenkink volt alkalmas az időpont. Aki ott volt, az nagyon jól érezte magát. Nem vettük komolyan magunkat és az edzést, ez a képekből is kitűnik. Ez a nap nem erről szólt. Végre...mondták többen, mert hogy egyébként mindig keményen edzünk.

Először is két csapatot alkottunk, Csabi és Prégó volt a két csapatkapitány, ők vetélkedtek egész edzésen egymással. Az első feladat kiütő volt. Nem kettlebellel, nem kell megijedni. ;-) Én a suliban mindig imádtam kiütőzni, ide is jó poénnak tűnt. Hogy színt vigyünk a játékba, rögbi labdával játszottunk, ami ugye tojás formájú, tehát soha nem tudhatod, merre fog pattanni, miután földet ért... mókás volt. Illetve akit kiütöttek, az gyorsan lezavart 15 swinget, csak az íze kedvéért.

Utána előkerültek a bellek, 3X3 súlyt kaptak a csapatok. Az erőszinteknek megfelelően beosztottuk az embereket, ki mely súlyokat használja, de mindenkinek ugyan azt a 3 feladatot kellett végrehajtania: 5/5 press, 10/10 snatch, 15 swing, így ebben a sorrendben, a lehető leggyorsabban. Ahogy az egyikkel kész lett, azonnal tovább kellett állnia a következő bellhez, és csinálnia a következő gyakorlatot. Addig a következő ember a földön hídtartásban várta a sorsát, vagyis hogy az előtte levő befejezze a gyakorlatait, és akkor indulhatott ő. 1-1 ember startolt egyszerre, így a két csapt látványos, fej-fej melletti küzdelmet produkált.

A harmadik feladat farmer walk volt. 2X24 kg-al kellett futva megkerülni egy bellt, majd gyors váltással indult a következő áldozat. Itt is parázs csatának lehetettünk szem és fültanúi. A párharcot végül is Prégó csapata nyerte, de mindenki nyertesnek érezhette magát, aki ott volt.

Majd kezdődött a fieszta. Vittem isteni répatortát, először sütött ilyet a feleségem, és ismét bebizonyosodott, hogy jól választottam! ;-) Egymás után bontottuk a hideg pezsgőket, torok nem maradt szárazon. Az igazi meglepetés ez után ért. Sorra kaptam a szebbnél szebb ajándékokat, a tanítványaim is nagyon kitettek magukért! Kaptam egy kettlebell formájú tortát, fantasztikus volt. (Gondolom a cukrász nagyon örült mikor megkapta a feladatot...) Megleptek egy csodálatos kettlebell alakú virággal. Nem hittem a szememnek, amikor megláttam! Csodálatos volt! Nem kevésbé a kulcstartó. "A" kulcstartó. Tanítványom, sőt mondhatom már barátom, Szomolányi Gergő keze munkáját dícséri. Csinált egy pici kettlebellt ezüstből, belevésve a monogramommal. A karikát és a bellt összeköti egy kis rudacska, aminek a négy oldalába vésve: RKC, Szeged, 2008, VII. 01. Ritkán szoktam meghatódni, de most sikerült. A tanítványaim felejthetetlen pillanatokat szereztek nekem, csak remélni tudom, hogy ezt tudom valahogy viszonozni! (Egy kis kínzásra gondoltam például. ;-))

A fotókért, a tortáért köszönet Aurélnak!

Mindenkinek nagyon köszönöm!

"Párbaj"

Nyújtás á lá Gergő

Nem szoktam virágot kapni, de ez egy különleges alkalom...

...és egy különleges virág. Gyönyörű!


A virágos is megizzadhatott...


Cukrászok "rémálma".


Ő Irén, aki végiggyalogolta Spanyolországot, az El Caminot.

Tőle kaptam még egy különleges könyvet is.


Frenkkel. Ő "golyózott be" először, majd engem is "megfertőzött". Hálám örökké üldözni fog! (Ne aggódj, utól nem ér... ;-)


Prégó harci díszben, kezében a világ legszebb kulcstartójával.


Csabi és Prégó. Csabi combján egy "végtelen súlyú" kettlebell, jelezvén, hogy ő egy végtelenül vicces fickó.

Bicepsz. No comment...

Dream team.